A mesterséges intelligencia (AI) az utóbbi időben jelentős előrelépést tett a művészet területén. Az elmúlt években lenyűgöző képességről tett tanúbizonyságot lenyűgöző műalkotások létrehozásában, és 2018-ban még több mint 400 000 dollárért is elérték a Christie’s aukcióját. Az olyan mesterséges intelligencia képalkotó eszközök segítségével, mint a Dolly és a Stable Diffusion, a felhasználók másodpercek alatt új műalkotásokat hozhatnak létre. A „képzésnek” nevezett folyamat során az AI-modellek több millió, néha milliárdnyi képet készítenek webhelyekről az interneten. A képeket leíró szöveggel kombinálva ezek a sablonok szinte bármilyen képet létrehozhatnak egy egyszerű szöveges üzenetből.
A mesterséges intelligencia forradalma azonban nem volt ellentmondásmentes. Ezek a modellek nem légüres térben hoznak létre művészetet. Munkáik tanulmányozásával megtanulnak utánozni bizonyos stílusokat, sőt művészeket is. A probléma az, hogy sok művész nem járult hozzá művészetének ilyen jellegű felhasználásához. Ez fontos kérdéseket vet fel a műlopással, a szerzői jogok megsértésével és a művészi kifejezéshez való joggal kapcsolatban.
Törvények? A mesteremberek úgy érzik, kirabolták
at
Ennek a vitának a kiváló példája Carla Ortiz, egy San Francisco-i művész, aki a Magic the Gathering és a Marvel’s Doctor Strange című filmekhez készített művészetet. Ortiz úgy találta, hogy alkotásait az engedélye nélkül másolták egy mesterséges intelligencia képmátrixra, ezt a folyamatot rendkívül tolakodónak minősítette. Válaszul Ortiz más művészekkel együtt csoportos pert indított a Stable AI és más mesterséges intelligencia képalkotó rendszerek ellen.
A mesterséges intelligencia témája a művészetben összetett, és nehéz kérdéseket vet fel a szellemi tulajdonjogokkal, a gépi tanulás etikájával és a művészet eredetiségének meghatározásával kapcsolatban. Egyesek azzal érvelnek, hogy a mesterséges intelligencia művészeit egyszerűen ugyanúgy inspirálja, mint egy emberi művészt, más művek tanulmányozása és tanulása révén. Mások, például Ortiz, azzal érvelnek, hogy az AI-modellek azon képessége, hogy azonnal archiválják és hasonló vagy pontos másolatokat készítsenek, átlépi az ihlet és a plágium közötti határvonalat. Hasonlóképpen, az OpenAI GPT Chat szintén vitákat okozhat a szerzők és újságírók körében.
Megvalósul a megoldás?
E problémára válaszul Ben Zhao professzor és laboratóriuma a Chicagói Egyetemen kifejlesztett egy érdekes megoldást, az úgynevezett “glaze”. A máz kihasználja azt az alapvető különbséget, ahogyan az emberek érzékelik a vizuális képeket és a gépi tanulási modelleket. Olyan változásokhoz vezet a műalkotásokban, amelyek emberi szemmel alig észrevehetők, de drasztikusan megváltoztatják azt, ahogy a gép érzékeli őket. Ez a változtatás biztosítja, hogy a művészeti stílust utánozni próbáló mesterséges intelligencia modellek kudarcot valljanak, megvédve a művész egyedi stílusát.
Bár ez a megoldás ígéretes, nem tökéletes. Az internet táptalaja a folyamatos fejlesztéseknek és kihívásoknak, és már folynak a Glaze megkerülésére tett erőfeszítések. Ez a kezdeményezés azonban fontos megállító intézkedést jelent, időt adva a művészeknek, a szabályozóknak és a nyilvánosságnak, hogy megértsék és kezeljék a mesterséges intelligencia művészetével kapcsolatos etikai és jogi kérdéseket.
A jelenlegi viták ellenére egyértelmű, hogy a AI művészete megmarad. A szabályozók nyomására, a művészek visszajelzéseire és a tájékozott közvéleményre tekintettel van remény arra, hogy ezek a forradalmi eszközök tovább fejlődnek azokkal az emberekkel együtt, akik lehetővé teszik őket. Ily módon a művészet mesterséges intelligencia által létrehozott wow-faktora értékelhető anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk vagy kiküszöbölnénk az eredeti művészek munkáinak fontosságát és jogait.
